A Pennsylvaniai Egyetem Fogorvosi Intézetének szakemberei elsőként elemezték a bölcsességfogak kihúzásának hosszú távú hatását. Kutatásuk szerint a beavatkozás akár hosszú távon is javíthatja az ízérzékelést.
Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy az életmód hatással van az öregedésre, amerikai kutatók viszont az okokat is feltárták.
Az ugró szarvasokat ábrázoló KRESZ-tábláknál sokkal pontosabban és hatékonyabban is jelezhető lenne, hol keresztezik vadállatok az autósok útját – állítják dán ökológusok.
A kutatók szerint a túlélésre azért fel kell készülni, mert a menekülés eltarthat 6300 évig is. De akár a Földön, akár az űrben: ellenőrizni kell majd, kinek kitől születhet gyereke.
Az immunológiai óra mindenkinél másképpen jár, ezért az értéke az életkornál sokkal pontosabban megmutatja, milyen erővel képes fellépni a szervezet a különféle problémák ellen.
Nem sokáig marad világrekorder a 18 emeletes Mjostarnet (a norvég Mjosa tó melletti torony) a maga 85 méteres magasságával.
Nem feltétlenül egyértelmű a feladat, ha egy hason fekvőnek azt mondják: forduljon jobbra.
Mégsem jó módszer a születésszabályozás a globális felmelegedés ellen, hiszen nem ott rongálják a legerősebben a klímát, ahol a legtöbben jönnek világra.
A virágnektár a különféle cukrok mellett olyan pszichoaktív szubsztanciákat tartalmaz, amelyek vonzzák a méheket. Ide sorolhatók a koffein, és más alkaloidák, de az alkohol is. Kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha megvonják ezeket a rovaroktól.
Az egyre gyakoribb „medveészlelések”, a hiúzok és farkasok magyarországi visszatelepülése az ember-állat konfliktusok számának növekedését vetíti előre.
Hasznos lehet az emberi szervezet számára bizonyos növények genetikai módosítása.
Szárnyaik színeiből veszítenek a hím szitakötők a forróbb éghajlatú tájakon, ezzel védik magukat a melegtől – vélik amerikai kutatók.
A sörfőzésből is ismert fermentálást társítja a mesterséges intelligenciával az izraeli Imagindairy cég, így készül arra, hogy tetszés szerinti mesterséges tejet gyártson.
Újabb, kissé talán meglepő segítséget ajánlanak amerikai kutatók a gyász feldolgozásához: úgy találták, hogy ilyen helyzetben többet tehetnek a háziállatok, mint az emberek.
Kiknek nagyobb a hétköznapi karbonlábnyomuk: a városokban vagy a vidéken élőknek? Erre a kérdésre kerestek választ bonni kutatók, akik szerették volna tisztázni, mi igaz a metropoliszok környezetszennyező világát „a természet lágy ölén” élő falusiakéval szembeállító közvélekedésből.
Nagy kihívás, hogy a szüretelőrobot ne nyomja össze a gyümölcsöt – de az is, hogy a csúcstechnológia alkalmazásának költsége ne eredményezzen piacképtelen árakat. A legújabb kori mezőgazdaságnak izgalmas kísérleti terepe az epertermesztés, de akad már lézeres madárijesztő és gyümölcsbevizsgáló iPad-kamera is.
Szörnyű lehetett szegény csapósügér haláltusája a kesztyű ujjában, de holtában már megnyugodhat: etanolban tartósítva a felvilágosítást szolgálja egy holland környezetvédelmi központban.
Oltás nélkül is kevesen kerülnek bajba, oltással is kevés a mellékhatás – mi nyom többet a latban? És ott van még a matek: a gyerekek nélkül nemigen érhető el a nyájimmunitás.
A fény hangulatjavító hatása jól ismert, azonban akár a félelemérzetet is befolyásolhatja. Jól kimutatható agyi mechanizmusok felelősek ugyanis azért, ha félünk a sötétben – állítják ausztrál kutatók.
A szakorvosok sok előnyét látják, de az csak később fog kiderülni, valóban kevesebb trombózist okoz-e a Richter nemrég engedélyezett új készítménye.
